Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola

Diákoldal


    Toldi kondi 2017
    2017.02.16-án a 18." erős emberek" Toldi-kondi megyei versenyen képviseltük az
    iskolánkat egy hét fős csapattal. Melyet a Brassai Sámuel Iskolába bonyolítottak le
    Sportolóink tapasztalatot szereztek egy ilyen verseny légköréből illetve saját fizikai
    korlátainak a leküzdéséből. Mindenki egy emlékéremmel és egy életre szóló élménnyel
    gazdagodott. Csapatunk tagjai remekül szerepeltek a versenyen. Az öt versenyszámból négy
    érmet szereztek tanulóink egyéniben!!! Érmeinket:
    Teherhordásban: NÉMETH NÁNDOR ARANY
    Medicinlabda dobásban: NÉMETH NÁNDOR EZÜST
    Húzódzkodásban: HŰSE CSABA ARANY
    Fekvenyomásban: VOJCSKÓ VIKTOR BRONZ
    szerezték. GRATULÁLUNK NEKIK!!!

    A csapat tagjai: Hüse Patrik11/B, Hűse Csaba 9/F, Lakatos Márton11/C,
    Németh Nándor11/B, Vojcskó Viktor15. AP/1, Szabó Dániel 15.AP/1, Varga Leon11/A.
    Felkészítő tanár: Horváth Zoltán testnevelő.


    Március 17-én elmehettünk a Jégkorcsolya Világbajnokságra az osztállyal.
    Azért volt ez nagy élmény számunkra mert nem mindennap juthatunk el jégkorcsolya versenyre, főleg nem egy világeseményre.
    Nagyon jó volt látni, hogy szinte velünk egykorúak ilyen "profi" szinten tudnak korcsolyázni.
    Megérte sokáig ottmaradni, ugyanis fotózkodhattunk 3 versenyző párossal is. Ez feldobta az egész napunkat, de már magának az eseménynek is örültünk. Tehát összességében nagyon jól éreztük magunkat és máskor is szeretnénk részt venni ilyen sporteseményen.



    (Készítette: Kiss Kinga, Tóth Johanna 9D )

    (2016.04.05.)




    Budapesten jártunk

    Április 30.-án csütörtökön, Pesten voltunk kirándulni.
    Megnéztük a Kő-kiállítást, hajókázni is voltunk, láttuk a Budai várat és a Gellérthegyet, utaztunk a HÉV-en, majd megérkeztünk a kirándulás valódi céljához, Aquincumhoz.
    Nagyon szép hely mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el oda, mert nem mindenhol lehet látni 2000 éves épületek maradványait.
    Aquincum igazából egy fürdőváros volt, ahol a polgárok, vagyis a kereskedők laktak.
    Rengeteg mindent megtudtunk az idegenvezetőnktől, többek között azt is, hogy a kovácsok nem dolgozhattak a városon belül, különben leégették volna, meg azt is, hogy hogyan és mivel végezték a dolgukat (nyílt WC-n és közös szivaccsal :P).
    Napközben nagyon sütött a nap, néhányan le is égtünk, de a hazafelé út is nagyon jó volt. Szeretünk vonatozni és kirándulni.

    (Szűcs Regina 9.C)

    (2015.05.31.)



  • Az Ápoló Tanulók Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén vettek részt szakképzős diákjaink.
    Az erről készült beszámoló olvasható itt,
    a versenyre készített filmért katt ide és katt ide,
    valamint néhány képet is bemutatunk.



  • A közösségi szolgálat bevezetése

    A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához ötven óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk.

    A 2012/2013-as tanévben már több osztályra is vonatkozott ez a törvény, ezért iskolánk tanulói számára igyekeztünk megfelelő fogadó intézményt találni. A fogadó intézménynek és az iskolának megállapodást kell kötnie egymással. Ha tanulóink ismernek olyan intézményt, ahol őket szívesen fogadják, iskolánk felveszi a kapcsolatot az intézménnyel és megkötjük a megállapodást. Ezzel kapcsolatban információt Rácz Noémi tanárnőtől lehet kérni.
    Elérhetősége: nracz@freemail.hu

    A közösségi szolgálat megkezdése előtt minden tanulónak ki kell töltenie egy jelentkezési lapot, amit a szülőnek is alá kell írnia. Ilyen jelentkezési lapot kaphattok az osztályfőnöktől,
    de megnyitható innen is: a jelentkezési lap itt.
    A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Ezen a dokumentumon igazolják a fogadó intézmények pecséttel és aláírással a szolgálat teljesítését.
    Ilyen szolgálati naplót kérhetsz az osztályfőnöködtől,
    de megnyitható innen is: a szolgálati napló itt.


    Néhány fontos tudnivaló:
    Mit értünk szociális szolgálat alatt?
    Részletek a törvényből:
    A "közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása."

    Milyen területeken végezhető közösségi szolgálat?
    A közösségi szolgálat keretei között
    a) az egészségügyi,
    b) a szociális és jótékonysági,
    c) az oktatási,
    d) a kulturális és közösségi,
    e) a környezet- és természetvédelemi,
    f) a katasztrófavédelmi,
    g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.

    Milyen intézményeknél lehet "önkénteskedni"?

    Részletek a törvény 3. §-ából

    3. § (1) Fogadó szervezet lehet
    a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében
    b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében
    c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében
    d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
    e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében
    f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes

    fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,
    fb) egészségügyi szolgáltató,
    fc) közoktatási intézmény,
    fd) felsőoktatási intézmény,
    fe) muzeális intézmény,
    ff) nyilvános könyvtár,
    fg) közlevéltár,
    fh) nyilvános magánlevéltár,
    fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény]

    g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében.



  • A télűzést idén is kiszebábu égetésével próbáltuk megoldani az iskolában.
    Az irodalmi színpad kis jelenetet adott elő,
    több osztály pedig fánkkal kínálta a jelenlévőket.




  • Sok résztvevővel, hangulatos műsorszámokkal szerepeltek az osztályok,
    nyelvi csoportok az Idegen nyelvi KI-MIT-TUD? idei fordulóján.
    A győztes csapat felvételét meg lehet nézni itt
    a képekből pedig egy gyűjteményt készítettünk.




  • Karácsonyi éneklés a Fórumban

    2012. december 19.-én, szerdán néhány diáktársamnak, és nekem lehetőségünk nyílt arra, hogy a Fórum színpadán énekelhessünk. Mindannyian izgatottan vártuk a fellépés napját, hiszen nem sokszor adódik alkalmunk arra, hogy sok ember előtt énekelhessünk.
    Szorgosan készülődtünk, sokat gyakoroltunk. Énektanárnőnk készséggel állt rendelkezésünkre. Mindannyian ismert karácsonyi dalokat választottunk, melyek között volt külföldi és magyar sláger is.
    A fellépés napján izgatottak voltunk 16.00-kor elkezdődött kis karácsonyi műsorunk. Nyolcan léptünk fel.
    Nagyon izgultunk, mert nem kis dolog rengeteg ember elé kiállni, és énekelni. Sok barátom eljött, hogy láthasson énekelni, ez nagyon jól esett. A Fórum hatalmas karácsonyfája és lelkes, drukkoló közönség előtt nagy élmény volt énekelni. Műsorunkkal igazi karácsonyi hangulatot sikerült teremtenünk.
    A műsorban résztvevő tanulók:
    Lakatos Magdolna, Varga Bettina (9.C), Kékesi Arietta, Gombási Gabriella (11.B), Pataki Anikó, Borsi Mónika (10.B), Simon Tünde (11.A), Kádár Barbara (12.A)

    (Simon Tünde 11.A)


    Képek az éneklésről




  • Budapesti kirándulás

    Iskolánk diákjai minden évben ellátogatnak a magyar fővárosba. Ez idén sem maradt el. Az úticélként a Terror-házát és a Nemzeti Galériát terveztük be, de volt, aki betekintést nyerhetett a Cézanne kiállításra.
    Vonatunk kora reggel indultt Debrecenből, s a délelőtti órákban már a budapesti köveket koptattuk. Az állomástól sietős volt dolgunk, hisz időpontra vártak minket a Terror házában.
    Sárga villamosra szállva a metróhoz jutottunk el. Az aluljáróban kissé összezavarodott tájékozódásilag a társaság, hisz tartoztunk az ördögnek egy mozgólépcsős úttal, ami végül igen élvezetesnek bizonyult.
    Az Andrássy útra térve sétáltunk a Terror házáig. A csoport másik fele Éva néni vezetésével a Cézanne kiállítás felé indult. Valamennyien izgatottan vártuk, mi is tárul elénk odabenn, mi az, ami rabul ejti, körbevezeti képzeletünket, tekintetünket. Bejelentkezés után szabadjára engedtek minket,diákokat, s nézelődhettünk a múzeumban. Jó páran információ tartalmú prospektu-sokat is gyűjtöttek. Megszemlélhettünk jó néhány kínzó kamrát s eszközt, gondolatban átéltük, milyen is lehetett az a kor, mik történtek akkoriban, milyen ártatlan életeket gyötörtek meg, s miféle módon. S mindez nem is olyan rég történt, még a második világháború leforgása alatt.
    Nehéz, szinte lehetetlen volt innen kijutni. Volt, aki négy év fájdalom után láthatta újra szeretteit, de akadtak ,akik többet sose térhettek innen haza. Az életben maradottak sosem fogják e szenvedéseket feldolgozni, hisz valamennyien megtörve jöhettek ki.
    Mi azért szerencsés helyzetben voltunk, mi csak végigjárattuk tekintetünket,bnem estünk át kínzáson,vallatáson, élve búcsúztunk az épülettől.
    Ezt követően a Hősök terére látogattunk. A szoborcsoportokat közelebbről is megvizsgáltuk, a legtöbben fel is másztunk rájuk. Amint itt kiszórakoztuk magunkat, a Cézanne-kiállítás elé mentünk, ahol találkoztunk a többiekkel, majd együtt indultunk a Budai várhoz. Ahhoz, hogy odajussunk, kisbuszokban kellett utaznunk.
    A Budai várnál van a Nemzeti Galéria, ahova betértünk, hogy a képeket, festményeket megcsodálhassuk. Odakint az idő kissé ködbe öltözött, s jó néhány híd fehér lepelbe burkolózott, elrejtőzött a kíváncsi szemek elől. Kicsit távolabb az őrségváltást is megfigyelhettük. Egyikünk volt oly merész, hogy lefotóztatta magát a strázsával, aki nem sokkal később megmozdult.
    Ezután a bevásárlóközpontba igyekeztünk. Szétszóródtunk, hogy nézelődhessünk,,vásárolgathassunk a vonat indulásáig. Az út kellemesen, szórakoztatóan, de fárasztóan telt. Sötét, késő éjszaka fogadott itthon bennünket. Remélem, legközelebb is kiruccanunk majd a legnagyobb magyar városba, s hasonlóan jó napot tölthetünk ott.
    (2012. december 13.) Fehér Dóra 11.C


    Képek a kirándulásról




  • Rendhagyó fizika órán vehettünk részt 2012. október 18.-án, csütörtökön a Nagytemplom előtt. Az úgynevezett Nanobuszon sok érdekességet és kísérleteket láthattunk illetve ki is próbálhattunk.

    Nézzünk meg néhányat:
    1. Interaktív játékok:
    - Lepkék: Mindkét lepke szárnyára kis mennyiségű alkoholt cseppentettünk, amit egy parányi szivattyú juttatott oda. A kék lepke színét fotonikus nanoszerkezetek adják, emiatt a szárnya barnás színű lett ott, ahol érte az alkohol. Amikor az alkohol elpárolgott, a lepkeszárny visszanyerte a színét. A barna lepke színe – amit pigmentek okoznak – nem változott az alkohol hatására.
    - Brown-mozgás modell: (Egy gomb megnyomására volt szükség). A piros hasábok hatására mozgásba lendültek a kis golyók, amelyek neki-neki ütköztek a sárga hengernek. Az ütközések hatására a sárga henger véletlenszerű cikk-cakkos mozgást végzett. A gomb forgatásával változtathattuk a kis golyók mozgásának a sebességét, vagyis a "hőmérsékletüket".( Gyerekek! Figyeljetek, mert ezt majd tanulni fogjuk!:)
    - Mágneses folyadék: Egy búra alatt látható edényben egy sötét folyadékot láthattunk, ami nem más, volt mint ferrofluid (ha jól emlékszünk). Ha elforgattuk jobbra az eszközön található gombot, megfigyelhettük, hogy a folyadék szintje a mágneses tér hatására kicsit megemelkedett, és a felszínéből fokozatosan, sündisznószerűen tüskék emelkedtek ki.

    2. Érdekesség: Kékesszürke ember? Sajnálatos de igen. Kaliforniában élő Paul Karason, túl sok ezüstkolloidot fogyasztott ami felgyülemlett a szervezetében és fokozatosan szürkévé változott a bőre.
    Egyes vegyületei és a kolloid ezüst nagyobb mennyiségben mérgezőek. Az ezüstmérgezés enyhébb formája az argyria: a vérkeringésbe került ezüst különböző szövetekben (bőr, szem, nyálkahártyák) lerakódik, és kékesszürkére színezi ezeket. Ennek a visszafordíthatatlan elcsúfításon kívül negatív élettani hatása nincs.

    Reméljük, hogy egy kicsit megszerettettük veletek a fizika ezen oldalát is. Mi nagyon érdekesnek találtuk, hiszen nem mindennap lehet ilyen élményben részünk.

    Demeter Evelin, Kiss Anna Rita és Kin Adrienn 12.B




  • 11.A Osztálykirándulás

    Osztályunk ebben az évben kicsit messzebb merészkedett, és a tavalyi Vekeri-tóhoz tett látogatás után, most meg sem álltunk Bükkszentkeresztig.
    A kétnapos kirándulás igen jól tel, habár csak az úticél volt biztos, mivel szinte akármit elterveztünk, valaminek mindig sikerült keresztülhúznia a számításainkat.
    A kirándulás első napját úgy terveztük, hogy miután bevettük Bükkszentkeresztet elmegyünk túrázni, de legalábbis körülnézünk egy kicsit. Nagyrészt viszont a szűnni nem akaró eső szervezte meg az aznapi programunkat.
    A szálláshelyre érkezve - ami egyébként mindannyiunk tetszését elnyerte – úgy gondoltuk lepihenünk, mert már az odaút is kissé fárasztó volt, Miskolcról Bükkszentkeresztre onnan pedig fel a hegyre.
    Volt a házban egy hatalmas étkezőhelyiség, ahol már rögtön egy igen váratlan dolog történt, amikor is néhányan osztályfőnökünkkel, Ákos Judit tanárnővel, beszélgettünk, és Barbi hirtelen elkiáltotta magát, hogy –"Van valami állat tanárnő háta mögött"- ami már magában is iszonyatosan hangzott, hát még mikor tanárnő megfordult és meglátta a fenevadat, amit később óriási emberevő hegylakó darázsként törzskönyveztünk, s osztályfőnökünk végül végzett vele , megmentve ezzel saját és még 20 ember életét. Eme hősies tettet utólag is köszönjük.
    Életmentés után úgy éreztük, ideje lenne magunkat megjutalmazni némi étellel, és az eső ellenére kimerészkedtünk, majd megkíséreltünk keresni egy boltot de csak egy apró ABC-t találtunk ahol a legnagyobb látványosság az őzike és az ott tartott kacsák voltak.
    Kissé csalódottak kezdtünk hozzá a főzéshez, amit persze első számú szakácsnőnk Tarpai Petra vezényelt, mivel húsféleség híján csak krumpliból és tésztából , na meg zöldségekből gazdálkodhattunk, de azt hiszem mindent kihoztunk belőle amit csak lehetett, senki gyomra nem maradt üresen.
    Az este és az éjszaka igazán jól telt, élveztük, hogy jó hangosan mehetett a zene, így, hogy vagy egy kilométerre voltunk a civilizációtól. Kollektív alvásról persze szó sem volt, ez több hullámban ment végbe, valaki kicsit többet és hamarabb, valaki pedig később és alig; egy jó kis buli kerekedett a végén.
    Másnap végre elállt az eső, és elterveztük, hogy átugrunk Lillafüredre. Leúsztunk a sártengeren, és egy nagyobb gyalogtúra vette kezdetét, keresztül az erdőn, ahol jó kis meredek lejtőn ereszkedhettünk lefelé, még énekeltünk is egy picit, tanulmányoztuk a körülöttünk lévő csodás természetet, és beszívtuk a levegőt ami itthon kevésbé jótékony hatású.
    Füreden szintén jól éreztük magunkat, gyönyörködtünk a tájban pár órát, s aztán busszal visszautaztunk Bükkszentkeresztre. A szép látvány ellenére a visszaút kissé gyomorforgatóra sikeredett a sok kanyargásnak köszönhetően, ami persze alföldiek lévén nem olyan meglepő.
    Mikor odaértünk rögtön mentünk is enni egy csárdába, gulyást és palacsintát, majd elmentünk egy helyre ahol különleges teákat meg mindenféle csodafüvet lehetett kapni, amiknek az ára legalább olyan csodás volt.
    Az időnk hátralévő részében pedig még igyekeztünk jól érezni magunkat, ami sikerült is, s a vonat is zengett a hangunktól.
    A kirándulás tehát igazán jól telt, sokat beszélgettünk, szórakoztunk és még inkább összekovácsolódott a csapat, még ha kisebb technikai problémák adódtak is. Ez a kirándulás mindenképpen bekerül a felejthetetlen pillanatok közé.
    Tarnóczi Beatrix 11.A




  • Osztálykirándulás a Zemplénben

    Elérkezett az érettségi szünet, és a 10.C osztály a hétvégén elindult kirándulni. Osztályfőnökünk egy remek,nyugodt helyet talált számunkra Mogyoróskán, ahol volt a szállás, de ebben a két napban a környéket is bejártuk.
    Szombaton reggel indult a buszunk, az első úticélunk Sárospatak volt. Megtekintettük, bebarangoltuk a várat az idegenvezető szavait követve. Sárospatakot elhagyva Borsiba vezetett utunk. A buszból kikandikálva számoltuk a májusfákat, mivel errefelé is őrzik ezt a hagyományt. Borsiban megszemléltük Rákóczi várát, bár már romos állapotban találhattuk. A koszorúzás és a környék megtekintése után ismét a buszba ültünk, s ugyanazt az utat bejárva megálltunk egy áruháznál. Ott mindenki szabadon vásárolhatott kedvére. Volt,aki már az első percnél leejtette nyalókáját, de a legtöbben üdítőt és jégkrémet vásároltak.
    Ezek után Károlyfalván álltunk meg legközelebb. Némi séta után egy kis gyalogtúrával elérkeztünk a Megyerhegyi Tengerszemhez.
    A csúcsra leghamarabb két lány jutott fel, sajnos páran visszafordultak. Csodaszép látvány tárult elénk, egy kisebb vízesés melynek habjai ékesen játszadoztak a víz tetején. Az eső sem zavart el innen, mert néhányunknál volt esernyő vagy pulóver, de volt, aki a barlangba húzódott be.
    Ahogy mindenki kigyönyörködte magát, indultunk lefelé. Ez az út nem volt egy sétagalopp, mert kissé meredeken lejtett, s a kövek is csúsztak. A csoport egy tisztásra ért, ott várták be a többieket. Kaptuk a hírt,hogy hárman eltévedtek, bizonyára a másik oldalon jöttek le. Páran visszamentek értük, de már csak hűlt helyüket találták, mert ők a hegy túloldalán tartózkodtak. Az aggodalom és a bizonytalanság aztán hamarosan megszűnt, mert épségben egy kicsit megijedve, de megérkeztek ők is egy vadásznak hála.
    A hosszúra nyúlt kiruccanás után a szállás felé, Mogyoróskára vettük az utat. Megismertük a környéket s a Naplemente nevezetű szálláshelyünket is. A szabályok meghallgatása és lepakolás után vacsorához ültünk, elfogyasztottuk a brassói aprópecsenyét, amire senki sem panaszkodott(igaz hiányzott belőle a borsó,de ők ott nem úgy készítik).
    Az étkezést követően kedvünkre járhattunk,kelhettünk. Térerőt csak a kilátón leltünk, egymás után lépcsőztünk fel. A játszóteret is kipróbáltuk, majd az éj beálltával mindannyian szobáinkba tértünk.
    Jó volt a hangulat és a móka,a lefekvés sem ment egyhamar. Pirkadatkor a társaság megreggelizett, de voltak néhányan, akik már előtte kocsikázni indultak a helyi lovakkal. A falut lódobogás és énekhangjuk zengte be.
    A früstököt követően túrázni ment egy kisebb csapat a regéci váoz. Panoráma kilátásban tekintették meg a tájat körös-körül hegyekkel és legelőkkel, apró falvakkal. Visszaérkezve Mogyoróskát elhagytuk, s az úti cél Vizsoly volt, a híres nyomda és a Biblia. Innen kiérve Boldogkőváralján kötöttünk ki. A várat fedeztük fel. Utolsó megállóhelyünk Tokaj volt, ahol a nevezetes, ízletes tokaji borból lehetett vásárolni, hazavinni.
    Gyönyörű tájakat jártunk be itt a Zemplénben, valamennyiünk kellemesen érezte magát, de jó volt haza érkezni is.
    Mindenhol jó,de a legjobb otthon.

    (Fehér Dóra 10.C 2012.05.15.)



    Képek a kirándulásról




  • Készülj Szögliget jön a Dienes 11.B!

    2012. május 5-6. "jeles" időpont volt a számunkra, hiszen ezen a két napon került megszervezésre az osztálykirándulás. Izgalommal vártuk ezt a két napot, mert tudtuk, hogy jó időtöltésben lesz részünk.
    Május 5.-én reggel háromnegyed 8-kor volt a gyülekező az iskola előtt, addigra a buszunk is megérkezett,(ami nagyon kényelmes volt) és 8 órakor már el is indultunk, szerencsére senki sem késett el. A buszon nagyon jó hangulat uralkodott. Úti célunk Szögliget volt, de közben megálltunk Miskolcon egy gyors mosdószünetre és vásárlásra (másnapra). Utána már csak pár kilométerre voltunk a szállásunktól.
    Dél körül meg is érkeztünk, nagyon szép helyen voltunk, ha körbe néztünk csak a csodálatos hegység vett körül minket amit a jó levegő fűszerezett. Kiszedtük csomagjainkat, utána pedig a ház tulajdonosa üdvözölt minket és elmondott pár alapszabályt. Mindenki elfoglalta a saját szobáját (több ágyas szobák voltak fürdőszobákkal), nagyon kellemes hangulatú ház volt. Kipakoltunk, ebédeltünk (szendvicseket) és utána indultunk az aggteleki barlangba.
    Hihetetlen látvány fogadott minket, egyszerűen mesés volt amit ott láttunk. A természet mi mindenre nem képes több millió év alatt. Az idegenvezető hölgy elmondott nekünk néhány érdekességet, voltak olyan cseppkövek amelyek külön nevet is kaptak. Ez körülbelül 2 órás túra volt.
    Ismét visszatértünk a szállásunkra. Mindenki átöltözött egy kényelmesebb ruhába. Innentől kezdve miénk volt a terep. Kint az udvaron lehetet tollasozni, kosárlabdázni stb., padok is voltak kitéve ahova le lehetett ülni, illetve a hegyre is fel lehetett mászni vagy esetleg sétálni a faluban. A falu csendességét a mi zsivajgásunk törte meg, de ezt egyáltalán nem bántuk. Gyorsan eltelt az idő, 7-kor volt vacsora amit egy nagy étkezőben fogyasztottunk el. Milánóit kaptunk amit helyben főztek ezért volt olyan finom. Az este/éjszaka nagyon hamar eltelt.
    Másnap reggeli után mindenki összepakolt, beágyaztunk és elbúcsúztunk Szögligettől.
    A következő állomás Szlovákia volt azon belül is a betléri Andrássy-kastély. A kastélyban idegenvezető mutatta be nekünk a korabeli szobákat, berendezéseket és még sok érdekes információval lettünk gazdagabbak. Ezután volt egy kis szabadidőnk, így tudtunk sétálni a parkban, illetve egy szép tóhoz is elmentünk. Nagyon nyugtató volt a természetben sétálni amit a madarak csiripelése és a patak csobogása még élvezetesebbé tett.
    Mivel máris eltelt a fél nap, itt volt az ideje, hogy elinduljunk hazafelé. Visszafelé egy kicsit fáradtak voltunk így nem volt olyan hangos a busz. Mindenesetre egy nagyon jó kirándulást tudhatunk magunk mögött, amit osztályfőnökünknek Gara Judit tanárnőnek köszönhetünk. Reméljük még a következő két évben is szívesen fog nekünk „classtrip”-et szervezni, és nem utolsó sorban köszönjük Kovács Rózsa tanárnőnek is, hogy elkísért bennünket.
    Demeter Evelin 11.B
    (2012.05.14.)



  • Városi latinos találkozó

    Minden évben van egy tavaszi nap, amikor Debrecen latin nyelvet tanuló középiskoláiból érkeznek diákok a Városi Latinos Találkozóra, ahol játékos vetélkedő keretében összemérhetik tudásukat.
    Körülbelül harminc éve kerül megrendezésre valamelyik latinos tanintézetben. A 11. és 12. osztályosokat néhány éve a Debreceni Egyetem látja vendégül.
    Tavaly a Medgyessy Gimnázium szervezte meg ezt a programot.
    2012. március 29-én a mi iskolánkban, a Dienes László Gimnáziumban került megrendezésre.
    E versenyek tartalmaznak mindent, ami a latin nyelvhez, kultúrához, művészethez kapcsolódik. A csapatverseny résztvevői 4-7 fős csapatok.
    Valamennyien lelkesen készültünk a versengésre. Iskolánk tornatermében fogadtuk az ideérkezőket. Szívélyes fogadtatásban részesülhettek a fiatalok,hisz valamennyiüket elcsábította a pogácsa látványa, íze, nem kellett buzdítani senkit sem, hogy fogyasszanak belőle.
    Minden egyes csoportnak naptárt kellett készíteni, ez lehetett fali vagy akár asztali is, ezt készen hozták magukkal a diákok, ezekre pontot lehetett kapni.
    A zsűri azt is bírálta, aki harangverset rímekbe fogott, s az eredményhirdetésen könyvjutalomban részesülhetett a tanárok által legjobbnak ítélt mű. A rímfaragók győztese az osztályomból,a 10.C-ből került ki.
    A kilencedikesek közül 8 csapat indult. Szoros volt a küzdelem, rengeteg a nevetés, főleg az activity játék során, amikor a latin szólásokat és közmondásokat kellett elmutogatni a versenyzőknek.
    Janus Pannonius verséből készült a keresztrejtvény, ezt igen hamar befejezték a diákok. A legtöbb csapatnak sikerült megfejteni a közmondások alapján írt titkosírást.
    A kilencedikes évfolyamban a Svetits csapata futott be az első helyen. A ti-zedik osztályosoknak Phaedrus stílusában mai tanító állatmesét kellett írni, amit elő is kellett adni. Nagyon élvezetes volt a bulizós állatkák szereplése, ez a darab mindenki arcára mosolyt csalt.
    A zsűri kiemelte a Póni Tónis előadást is.
    Érdekes feladatokat oldottunk meg, igencsak elő kellett venni az eszünket, volt totó is, képmeghatározás, mesefelismerés. Itt 11 csoport gyűlt össze.
    A tizenegyedik osztályosoknak szónoki beszédet kellett letenni az asztalra,valamint megtanulni Cicero életét és műveit.
    A tizenkettedikeseknek Horatius életművéből kellett készülni. A megmérettetést a tanárok nyitották meg, ők adták a feladatokat és ők pontoztak zsüritagokként.Megismerhettük tankönyvünk szerzőjét, N. Horváth Margitot.
    Igyekvően dolgozott minden fiú, lány, s ennek meg is született az eredménye. A tizedik évfolyamból harmadik helyen végzett a Dienes egyik csapata,osztályunkból. A dobogó első és második fokára a Tóth Árpád Gimnázium csapatai álltak fel.
    Szerencsés volt számukra ez a nap, de a többiek sem keseredhettek el, hisz egy kellemes élményben lehetett részük, bánatra semmi okuk nem adódott. Valahányan ügyesen küzdöttek a célért. Jövőre ismét találkozunk.

    (Fehér Dóra 10.C )
    2012.04.08.



  • Kultúrsokk április elsején

    Iskolánkból néhány szerencsés diák - köztük én is - Hajdúfiné tanárnővel országunk fővárosát, Budapestet látogatta meg.
    A nap során megtekintettük az Iparművészeti Múzeumot, a szecesszió egyik legkiemelkedőbb magyar építészeti emlékét. Meglátogattuk azt az Art Deco kiállítást. Sétáltunk a Duna parton és végül a Nemzeti Színházban megnéztünk egy színdarabot, a Holdbeli csónakos című előadást.
    Még a színházlátogatás előtt - a Duna partján - láttuk a Budapesti Maraton futóit (fiatalokat, időseket, kerekesszékeseket) és az őket biztató dobosok csapatát.
    A kicsit kellemetlen időjárás ellenére a hangulat fergeteges volt, és ha hiszitek, ha nem, olyan emberekkel is találkoztunk, mint Csányi Sándor és Bodrogi Gyula színművészek.
    A hazafelé utazás során még olyan fáradtan is jól szórakoztunk.

    (Tóth Krisztina 12.C)


    Képek a budapesti utazásról




  • Rotary futás - 2012

    A Rotary Club Debrecenben futómaratont tartott. Erre Debrecenben 2012.03.25-én (vasárnap) került sor.

    Ezen a futófesztiválon 18 ország képviselői vettek részt. A rendezvényre kicsiket és nagyokat is szívesen vártak a szervezők. Már tavaly is volt maraton Debrecenben, akkor közel 5000-ren voltak és futottak.

    "A cél szentesíti az eszközt!" -tartja a mondás. A centenáriumi futás egy jótékonysági futás, melynek keretén belül egyéni indulók és csapatok nevezhetnek a versenyre.
    A csapatversenyben az első helyezetté egy defibrillátor készülék volt, az egyéniben pedig 10.000 Forint értékű könyvcsomag.
    Mi a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola tanulói is részt vett ebben a futásban és mi a Leukémiás gyerekekért futottunk.
    A centenáriumi futás távja a Debreceni Egyetem alapításának 100 éves évfordulója alkalmából került meghatározásra. A futóverseny a Debreceni Egyetemmel közösen kerül megrendezésre, viszont a futni vágyók sem csüggedhettek, mivel nekik megadatott a lehetőség, hogy tűrőképességeik határait feszegessék, ugyanis a negyedmaraton két körből állt, egy kör 5275m, a félmaraton négy körből és a maraton nyolc körből állt.
    Reggel 8 órától volt a gyülekező a Debreceni Egyetem Könyvtára előtt, a főépület előtt meg a rajtszámokat lehetett felvenni. A futás előtt még egy kis bemelegítésben is volt részünk, nehogy megsérüljünk.
    Reggel 9-kor kezdődött a centenáriumi futás a Debreceni Egyetem főépülete elől, az 1912 méter célvonala a Gyulai István atlétikai stadionban lett felállítva, majd 10 órakor kezdődött a maraton.
    Miután az utolsók is beérkeztek a centenáriumi futást céljába, mindenki kapott egy érmet, a füves pályán meg derecskei alma frissítette fel a futókat, volt nyújtás is, aki maratont fut még jobban teljesíthessen majd.
    Közben az érdeklődőket íjászbemutató szórakoztatta, amit az érdeklődők örömmel ki is próbáltak.
    Az eseményeket maga Fazekas László - a Rádió FM95 műsorvezetője - közvetítette, és remek hangulatot is adott.

    (Zákány Sarolta 10.C)




  • Cserediákok szállták meg a Dienest

    Az elmúlt hetekben lázas készülődés jellemezte a Dienes László Gimnáziumot - ahogy a Bladins Gimnáziumot Malmöben is, és szintén említhetném Olaszország, Németország és Csehország egy-egy gimnáziumát, hiszen büszkén jelenthetjük ki, hogy részesei lehetünk az Európai Unió Comenius projektjének.

    A projekt lényegében segítséget nyújt a diákoknak külföldi országokban való továbbtanulásra.
    Minden országból 20 diák vágott bele a nagy kalandba, hogy megismerjék más nemzetek kultúráját és vendégül lássanak külföldi diákokat egy hét erejéig. Egy-egy alkalommal országonként öt diák utazik a vendéglátókhoz. A héten húsz dieneses tanuló volt a házigazda.
    Vannak, akik már túl vannak két fordulón is, mivel a debreceni találkozó a második volt a sorban Svédország után. Ez sajnos azt is jelenti, hogy 10 diák számára véget ért a kaland. Így nekem is.

    Rengeteg színes programon vettünk részt a héten: ellátogattunk hétfőn fővárosunkba, vendégeinkkel karöltve.
    Debrecenbe tartó utunkon lélegzetelállító látvány tárult elénk a Hortobágyi síkságon: egy időpontban láthattuk a színpompázó Napot lemenni és a tündöklő Holdat feltűnni.
    Prezentációkat hallgattunk meg minden ország oktatási rendszeréről, ellátogattunk a Debreceni Egyetemre is. Időközben beiktattunk egy városfelfedező játékot, ahol ismertettük városunk nevezetességeit. A bowling, és a közös esti kikapcsolódások sem maradhattak ki a felhozatalból.
    Szerdán részesei lehettek vendégeink a minden évben hagyományként megrendezett DLG Idegen nyelvi ki mit tud?-nak.
    Csütörtökön búcsúvacsorával zártuk hetünket: a derecskei néptáncegyüttes táncosainak segítségével létrejött táncház keretében fogyasztottunk el igazi magyaros ételeket, ahonnan nem hiányozhatott a töltött káposzta sem.
    A vendéglátó szülők is kitettek magukért. Bár néhol problémát jelenthetett az angol nyelvtudás hiánya, azonban kreativitásban nincs hiány! A külföldi tanulók érezhették a magyar családok szeretetteljes, és szívélyes fogadtatását.

    Összegzésül kijelenthetem, hogy ez a pár nap a szívünkbe vésődött, örök élményként tekinthetünk rá majd évek múltán is.
    Bátorítanék minden diáktársamat, hogy ne féljenek belevágni az ehhez hasonló kalandokba, mert a főnyeremény akár egy életre szóló barátság is lehet!

    ( Komlósi Anita 11.B )


    Cserediákokkal az iskolában




  • Rocksuli - 2012

    Mint ahogy minden évben, idén is megrendezésre került a debreceni Rocksuli félévzáró koncertje. Legnagyobb örömömre 2011 szeptembere óta én is tagja lehetek ennek a fantasztikus közösségnek.

    A február 3-án tartott félévzáró koncert fergeteges bulit biztosított, nem csak a rockzenét kedvelők számár.
    Persze sok ismert rock banda (Green Day, Foo Fighters, Nickelback stb.) híres számai felcsendültek, de emellett számos könnyedebb dalt is előadtak a Rocksuli diákjai (Maroon5, Bruno Mars, Coldplay stb.)

    A hideg ellenére szép számmal látogattak el a koncertre és ez biztosította a hangulatot. Iskolánkból nem csak én, hanem két osztálytársam is a Rocksuli tagja.
    Kádár Barbara, Christina Aguilera, Fighter című számával elsöprő sikert aratott. Szerintem maga Chirstina Aguilera is megirigyelhetné.
    A másik lelkes fellépő Sándor Zoltán volt, aki több számban is megmutathatta kiváló dobtudását.
    Jómagam egy Green Day számmal léptem fel. Fergeteges hangulat volt a buli kezdetétől egészen a végéig a sok remek zenésznek és nem utolsó sorban a közönségnek köszönhetően.
    A Rocksuliban zenélni hatalmas élmény, mivel olyan, mint egy nagy család. Rengeteg olyan embert ismerhetünk meg, akik igazán kedvelik a rock zenét.
    Persze, ezek mellett, nem utolsó sorban jó barátokra is lelhet az ember.
    Én csak mindenkinek ajánlani tudom, hogy ha van kedve, akkor majd látogasson el az év végi koncertre. A jó hangulat biztosan nem fog elmaradni.
    ( Tarpai Petra 11.A )

    Koncert




  • Találkozás az irodalommal

    Január 24-én, a magyar kultúra napján rendhagyó irodalom órán vettek részt a Dienes László Gimnázium diákjai, akik vendégül látták a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat szerkesztőit.
    Demény Péter az esszékért felel, Vida Gábor a prózai műveket válogatja, és szerkesztői munkájuk mellett gyakran járják az országot határon innen és túl, mert hisznek abban, hogy a személyes találkozás élménye segít az olvasóvá válásban, sőt a jövő alkotóit is ebben a közegben találhatják meg.
    Ritka alkalom ez a mai középiskolások számára, és mi mindannyian élveztük a találkozást az alkotókkal, akik saját bevallásuk szerint "ma is élő írók".
    A humor és az önirónia, valamint a mai diákok nyelvén való megszólalás mindannyiunk figyelmét megragadta. Nem jöttek üres kézzel, ajándékba hozták a folyóirat néhány számát, európai fővárosok ihlette antológiát, a dedikált focilabdáról nem is beszélve.
    Az óra fénypontja az volt, amikor saját műveiket adták elő. Előbb Vida Gábor olvasta fel az Utazás a szakállam körül című novelláját. Nem mindennapi élmény volt, ahogyan különböző fejfedők és ruhadarabok segítségével (a comandante-sapkától a kockás asztalterítőig) hozzáöltözött a leírt jelenetekhez.
    Következtek Demény Péter versei, a Modern népdal címűben például a hagyományos népdalformát ötvözte a modern számítástechnika műszavaival – mindannyiunkat megnevettetve.
    Egy ilyen élmény után nem voltunk restek rákattintani a folyóirat honlapjára , hogy további információkat szerezzünk a Látóról és alkotóiról.

    ( A cikket írták: Demeter Evelin, Kiss Anna, László Judit, Lavotha Márta 11.B )



    Rendhagyó irodalom óra





  • Kedves Dienesesek!:)

    Szeretek sütni-főzni szabadidőm nagy részét erre a hobbimra áldozom.Szeretnék megosztani veletek egy könnyen elkészíthető muffin receptet.

    Hozzávalók: 15dkg liszt, fél csomag sütőpor (vagy kiskanál szódabikarbóna), 1 tojás, 15 dkg cukor, vaníliás cukor( vagy citrom héj), 1 kis pohár tejföl (vagy joghurt vagy tej), 1 csipet só.

    Elkészítés: A formákat kibélelem papírral. A lisztet összekeverem a sütőporral és a sóval. A tojásokat felverem a cukorral és a citromhéjjal.A habosra vert tojáshoz,hozzáadom a tejfölt és óvatosan , a lisztes sütőporos, sós keveréket.
    Ez az alap muffin recept de például ha olvasztok bele egy tábla csokit akor még finomabb lesz.:)
    A következő módon lehet csinálni: gőz fölött megolvasztom egy edényben a 10 dkg csokit 10dkg vajjal. Miután felolvadt a csoki hagyom pár percet hűlni és összekeverem a muffin alap krémjével.
    Ha nincs otthon csoki akkor akár túrót, mazsolát,meggyet is lehet bele rakni. Továbbá amikor töltöm a muffin tésztával a formát szoktam a tetejére meggyet tenni(bármilyen gyümölcsöt tehetünk bele.
    Ha megtöltöm a formát 180 C-on 20percig sütöm.

    Díszítésként én Hulalát szoktam rá rakni.
    A hulala növényi cukrászati hab amivel nagyon jól lehet dolgozni.:)
    Ezt a cukrászati habot is lehet dísziteni cukor gyönggyel,gumimacival.

    Sok sikert az elkészítéshez!
    Jó étvágyat!:)
    ( László Judit 11.B ) A fotókat készítette: Nagy Viktor


    A süti tálalva






  • Kedves diákok!

    Először is szeretném megköszönni az egész 12. b osztály nevében, hogy tanáraink ismét lehetőséget adtak arra, hogy a 2011-es év decemberében is megrendezhettük a már-már hagyománynak tekinthető Tea-házat.
    Ahogyan eddig is osztályom tagjai lelkesen készültek a nagy napra, amikor egy kis jókedvvel, karácsonyi hangulattal többek között teával és süteményekkel ajándékozhattak meg mindenkit.

    2011. december 21-én az utolsó tanítási napon az évben már mindenkinek azon jártak a gondolatai, hogy mikor lesz már téli szünet és karácsony. Aki részt vett műsorunkon az pontosan tudja, hogy milyen jó hangulatban telt el az a pár óra, meleg teával, süteményekkel és színvonalas produkciókkal.
    Elsőnek egy karácsonyi kérdéssorral vártunk benneteket, amire meglepő módon szinte mindenki tudta a helyes válaszokat. Természetesen nyeremény is járt a megfelelő válaszokért.
    A második programunk is szintén az elsőhöz hasonlóan nagy sikert aratott, hiszen karácsonyi filmek kerültek levetítésre.
    Ezután egy némajáték következett és a 12. b osztály mesemondója a Dienesbe varázsolta tíz percre Betlehemet Máriával, Józseffel, a pásztorokkal, a három királlyal, a fogadósokkal és az angyalokkal.
    Végül programunkra különleges vendégek is érkeztek, a Mikulás lányok szerepében, akik egyenesen a Lappföldön koreografált táncukat mutatták be.

    Reméljük mindenki legalább, annyira jól érezte magát tanárainkkal együtt, mint mi és bízunk benne, hogy mindenkinek egy szeretetteljes és békés ünnepben volt része, amihez egy picit talán mi is hozzájárulhattunk!:)

    ( Alföldi Melinda 12.B )


    Teaház - vendéglátás - szórakozás






  • Dienesesek Svédországban

    Idén novemberben a Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskolából öt szerencsés diák kapott lehetőséget arra, hogy Magyarországot képviseljék Svédországban, a Comenius 2011 program keretében.
    Olyan cserediák program ez, melyben öt európai ország vesz részt: Magyarország, Olaszország, Csehország, Svédország, és Németország. Minden országot öt diák képviseli és persze a két kísérőtanár , akik végig ott voltak a diákok mellett Malmöben, az első állomásán ennek a programnak.
    A magyar diákok természetesen életre szóló tapasztalatokkal és élményekkel tértek haza a hosszú útról. Egy hét alatt számos közös programon vettek részt a lányok. Ezeknek fő célja az volt, hogy a különböző nemzetek tagjai jobban megértsék és megismerjék egymást, és az adott témákban kifejtsék véleményüket.
    Ezen kívül a diákok prezentációkat mutattak be saját országukról a programban résztvevő többi diáknak. A munka mellett persze a szórakozás sem maradhatott el, a jó hangulatot a svéd diákok közös bowlinggal, mozizással és városnézéssel fokozták.
    A program következő állomása Magyarország. A külföldi diákok március első hetében érkeznek és reméljük, hogy legalább annyi élménnyel gazdagodnak majd, mint az öt magyar diák.

    Diákok:Dávid Viktória,Gáspár Fanni, Kin Adrienn, Komlósi Anita és Szász Adrienn
    Kísérőtanárok: Potyókné Makónyi Erika tanárnő és Páles Hajnalka tanárnő

    Írta:Szász Adrienn 11.B (Debrecen,2011.12.16.)


    Képek a svédországi találkozóról






  • Dévai Fanni vagyok,10. a osztályos tanuló.
    Szeretném bemutatni, mivel is töltöm szabadidőm nagy részét a TV és számítógép helyett.
    Három éves koromban kezdtem el balettozni, majd hat évesen moderntáncra jelentkeztem. A jelenleg is űzött sportágat (show tánc) kilenc éves koromban kezdtem el.
    A show tánc mindig egy történetet mesél el, amit a tánc, zene, ruha és cím alapján a nézőnek kell kitalálnia, elképzelnie.
    Amikor elkezdtem ezt a műfajt egy olyan edzőhöz kerültem, aki vitt minket versenyezni. Engem a versenyek hangulata fogott meg (szurkolók, képek, kikapcsolódás) és ekkor határoztam el, hogy továbbra is versenyezni szeretnék. Az első országos versenyen, amin indultunk 5. helyezést értünk el.
    A jelenlegi csapatnál (Piruett Tánc Stúdió) öt éve táncolok, mint versenytáncos. Heti négy edzés mellett nagyon nehéz az iskolában is "toppon" lenni, de megteszek minden tőlem telhetőt.
    Az edzések nagyon kemények, de általában nagyon jó hangulatban telnek. Versenyidőszakban, vagy ha világversenyekre készülünk, minden nap edzünk (még hétvégén is).
    Hétköznapokon az edzések négy részre tagolódnak és négy edző foglalkozik velünk: balett, akrobatika, tréning és koreográfia. A koreográfiát tanítási szünetekben állítjuk össze és később: edzésen gyakoroljuk. Egy koreográfia egy tanítási évre(versenyszezonra) érvényes.
    Nyáron különböző edzőtáborokkal és kurzusokkal tartjuk magunkat formában, majd szeptembertől kezdjük újra a "hajtást".
    A csapaton belül szólista szerepét is betöltöm. Én vagyok az egyesület egyetlen show és jövő évtől disco szólistája (felnőtt kategóriában).
    A legutóbbi táncommal országos bajnokságon 2. helyezést értem el, csapatban pedig mi lettünk a magyar bajnok és európa bajnoki 4. helyezettek. Idén első alkalommal kimentünk Németországba (Riesa) a világbajnokságra, ahol az előkelő 10. helyezést hoztuk el, megszerezve ezzel az Érdemes Sporttáncosi Díjat.
    Fentebb említett disco stílus azt takarja: nagyon gyors, pörgős tánc sok ugrással és rengeteg karmunkával. Disco edzésen ezért viselünk boka- és lábsúlyt.
    Nagyon szeretem ezt a sportot minden kellemetlenségével együtt. Számomra kikapcsolódás edzésre menni, mert levezethetem az aznap vagy éppen azon a héten bennem felgyülemlett feszültséget.


    Fanni fotói


    És egy kis ízelítő a tánc világából.


  • 3. műszak avagy a 11. a festő-mázoló csapata

    Termünk halovány, néhol már kissé megkopott falát nézegetve osztályunk végre elszánta magát a "felújításra".
    Nemcsak, hogy rászántuk magunkat, hanem fel is áldoztuk az egyik szombatunkat, hogy némileg kipofozzuk és rendbe hozzuk, amit a már két éve celluxon lógó poszterek és az ősrégi festék hagytak maguk után.
    Elég hosszú tanakodás után sikerült csak eldönteni, milyen szín is lenne a legjobb. Végül a napsárga mellett tettük le voksainkat s hoztunk ecseteket, hengereket, mindent ami egy festéshez szükséges, majd szombat reggel osztályfőnökünk vezetésével neki is álltunk a harci feladatnak.
    Illetve legtöbbször ültünk, csúsztunk és másztunk mivel sokszor a padlón több festék volt mint a falon, de ezúttal még a piszkos munka is élvezhetőnek bizonyult, a jó társaságnak köszönhetően..
    A menetrend egyébként reggel 9 órai kezdéssel indult és körülbelül fél háromra már végeztünk mind a falak, mind pedig a mennyezet tábla feletti részével.
    Volt zene, sok nevetés tehát megvolt az jó alaphangulat Ahhoz képest, hogy egyikünk sem szakértő, abban mindannyian egyetértünk, hogy a legjobbat hoztuk ki az egész kis akcióból és nem utolsó sorban igen jó csapatépítő programnak is bizonyult, olyannyira, hogy a végén már abba sem akartuk hagyni.
    (Tarnóczi Beatrix 11.A )


    Harmadik műszak - festés a 11.A termében



  • Mozidélután

    Sajtosné Magyar Emese német tanárnő egy délutáni mozizást szervezett a németet tanulók részére.
    Több osztályból is jöttek tanulók, és a mi osztályunkból, a 11.b-ből is mentünk páran.
    A Leroy räumt auf című vígjátékot néztük, ami 2006-ban játszódik Németországban.
    A mi korosztályunkról szól, szerelemről, barátságról,szülőkről és az ellentétekről. Leroy (Alain Morel) 17 éves német tinédzser,hobbija a csellózás, és a szüleivel lakik.
    Legjobb barátja, Dimitrios (Constantin von Jascheroff) próbál bevágódni a lányoknál kisebb-nagyobb sikerrel.
    Egyik nap Leroy és Eva (Anna Hausburg) véletlenül egymásba botlanak, később az iskolában is találkozik a tekintetük, észreveszik, hogy tetszenek egymásnak, később össze is jönnek. Szép párt alkotnak együtt.
    De megjelennek a szülők közti ellentétek, más elveket vallanak, és ez akadályozza a fiatalok kapcsolatát. Sőt Eva bátyjai üldözik Leroy-t a kinézete miatt, ebből baleset is származik.
    Végül a fiatalok megoldják a problémákat, Leroy és Eva bátyjai egy zenekart alapítanak, és minden jó ha a vége jó.
    Mindenkinek ajánlom a filmet, mert nagyon jó, nemcsak a története miatt, hanem a szókincs bővítés szempontjából is!
    Köszönjük Tanárnő a mozizást, reméljük lesz még sok ilyen alkalom!
    (Demeter Evelin 11.B )




    Mozi-délután



  • Piros a vér a pesti utcán,
    munkások ifjak vére folyt,
    a háromszínű-lobogók mellé
    tegyetek ki gyászlobogót...


    Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött.

    Iskolánk,mint minden évben megemlékezést tart az 1956-os forradalom emlékére. Az előadást idén is sok próba előzte meg. A mi osztályunk (11.b) is szorgoskodott, segítettünk a díszletek kidolgozásában. Minden apró részletre odafigyeltünk, hogy alkalomhoz illő legyen.

    A fellépők is a legjobb formájukat hozták. A műsor kereteiben a Szabadság Szerelem című magyar filmdrámából is láttunk részleteket.
    Mindnyájunkat megrázott a látvány, és ez felnyitotta a szemünket arra, hogy milyen nagy bajban is volt Magyarország, hogy ártatlan emberek haltak meg, értünk, a mi generációnkért illetve a függetlenségért.

    ˙(Demeter Evelin 11.B )


    Ötvenhat




  • Először azt gondoltuk, hogy "ufók" érkeztek a terembe - fizika órán. Aztán kiderült a valóság - Tamara pólója okozta a látványosságot.
    A képen egy elég gyakori és érdekes jelenség figyelhető meg, amint a pólón lévő flitterek visszaverték a napsugarakat és ezek a mennyezeten kis kromoszómaalakú formákban jelentek meg.

    ( Tarnóczi Beatrix és Tarpai Petra 11. A )



    Látványosság



  • Budapesti kirándulás 2011. október 18-án,kedden
    a 10. és 11. C osztály egy része ellátogatott Budapestre, az aquincumi részére.

    Reggel 6:31-kor indult a vonatunk, ami sebesen zakatolva elvitt minket a Nyugati pályaudvarra. A pár órás út alatt valamennyien elfoglaltuk magunkat valamivel. Volt, aki aludt,beszélgetett társaival, a nevetés sem maradhatott ki, de akadtak olyanok is, akik azzal szórakoztak,hogy egymást különféle pózban fotózzák le.

    A reggel eléggé hidegnek bizonyult, de a vonaton volt fűtés, jó meleg volt, így nem állt fenn az a veszély, hogy valaki jégtömbbé váljon.
    Amint megérkeztünk a Nyugatiba, még a tanárok elintéztek valamit a jegyekkel kapcsolatban, de utána párokban gyalogoltunk a metróig, amit egy jó páran nagyon élveztek, különösen a mozgólépcsőt.
    Aztán villamosra szálltunk, s eljutottunk a Néprajzi Múzeumhoz, ami a Parlament közelében található. A múzeumban az első emeletre volt jegyünk, ahol a régi korok népi viseletét, tárgyait, foglalkozásait stb. tekinthettük meg.
    Két lány kicsit lemamradt, és a saját csoportjuk helyett a japán turisták közé álltak be,így félig meddig velük együtt nézték a kiállítást. Belegondoltunk abba, hogy milyen lenne, ha még így öltözködnénk, élnénk, mint a régiek. Ha ma venne fel valaki az iskolába népi ruhát, igen megmosolyognánk (kivéve,ha fellépése van).
    A múzeumlátogatás után sétáltunk egy csöppnyit, csoportkép készült, de aztán ismét lementünk a föld alá, hogy eljussunk Aquincumba. A csoport eléggé nagy helyet foglalt el a járdán, s a zebránál, ezért az átkelőhelynél három részre bontva ért át a csoport a túloldalra.
    Nemsokára betoppantunk a város egykori maradványaihoz. Két részre osztották a csoportot, és megszemléltük a település megmaradt romjait. A vezető kalauzolt minket, mesélt, bemutatta a helyet. Érdekes dolgokat tudhattunk meg, bár voltak,akiket a kövek jobban izgattak, mint az előadás. Akadtak olyanok is, akik apró köveket raktak el táskájukba szuvenír fejében. Most,hogy visszagondolok, csak el kellett volna hozni azt a hatalmas kőtömböt, bár a hazacipeléssel felmerült volna egy "kis" súlyos probléma.
    A beszámoló közben feltűnt az a bolondos fickó,ki mindennap gördeszkával elhalad ott zenét hallgatva és énekelve,rajta jót derült a társaság.

    Volt egy szerkezet,amibe ha belenéztünk, megcsodálhattuk az ókori lakosok életét, s teljes egészében a várost. Miután mindannyian végeztünk ezzel,az uzsiszünet után tovább jártuk utunkat, s a percek múlásával a lábunk elvitt a gladiátorok arénájába, legalábbis ami megmaradt belőle. Itt egy darabig időztünk, majd újra közlekedési eszközre szállva eljutottunk a Nyugati melletti West Endbe. Ott kaptunk majd egy órát( 52 percet) szabadfoglalkozásra, amit kellemesen kihasználtunk. A megbeszélt időre visszatértünk, s beültünk a vonatba, ami hazahozott bennünket. Voltak olyanok, akik már a vonaton próbálták kipihenni a nap során szerzett fáradalmat.
    Véleményem szerint mindenki nagyon jól érezte magát, az időjárás is kedvező volt,bár azért a kabát kellett. Remélem, sok ilyen programunk lesz még.

    ( Fehér Dóra 10.C )


    Budapest - Aquincum




  • 2011. 10. 22.
    Vannak olyan dolgok, amiket nem lehet csupán elképzelni. Ahhoz, hogy megértsd, miről van szó, át kell élned őket.

    A szalagtűző is egy ilyen esemény. Sokan csak legyintenek rá, hogy felesleges, fárasztó, pénzkidobás. Hogy túlértékelik. Hogy csak mindenki túl akar esni rajta.
    Én is ezt hittem, és csak még egy púpként kezeltem az állandó szervezkedést, a ruhaproblémákat, a szokásos "én ezt nem vagyok hajlandó felvenni" - mondatokat. Még az utolsó pillanatban is voltak veszekedések, egymásra mutogatások, még egy hellyel-közel tökéletes osztályban is rengeteg a súrlódás.

    De tudod mit? Mindez, amikor ott vagy, nem számít. Mikor a gyomrodban görcsöt érzel, mikor az egész tested remeg, és úgy érzed, képtelen vagy kimenni a színpadra. Még az elején elhiteted magaddal, hogy a magassarkúd fájdalmas szorítása a legnagyobb gondod, meg az, hogy ne essél hanyatt, amikor kimondják a neved… majd eljön az a pillanat, amikor menni kell.
    Konkrétan a táncról beszélek, ami mostanában már hagyomány a szalagtűzésnél. Hosszú hónapok gyakorlása egy előadásért… feleslegesnek tartottam. Nem elég az érettségi izgalma?

    Aztán ott vagy a függöny mögött, azokkal az emberekkel, akikkel a napjaid nagy részét eltöltöd, és érzed: mindenki úgy izgul, mint te. Az összes szív együtt dobban. Mindenki a másik ölelésében keres támaszt, és az aggódó mondatok között kiszűrődik pár nyugtató szó: "Élvezzétek", "Ezért dolgoztunk", "Minden jó lesz", és hasonlók. Majd felhangzik a zene kezdő dallama, s kényszeríted a lábad, hogy merjenek elindulni. Egy pillanat alatt ott vagy középen, a fények elvakítanak, a zene az ereidbe csörgedezik. És hirtelen azt veszed észre, az összes porcikád úgy mozog, ahogy kell. Belesüppedsz a szerepedbe, elnyel az öröm, és valahol belül tudod, nem ronthatod el. Ott vagy, melletted a támaszt nyújtó emberek, előtted a szeretteid, körülötted a taps és az éljenzés. Egy pillanat töredékének éled meg az egészet, az erőltetett nyugalom vakolatként mállik le arcodról, csak üvölteni akarsz. Kiüvölteni a hatalmas adrenalin – áramlatot, ami gombócként ingerli torkodat.

    Meghajolsz, de még nem tudod felfogni, mi történt. Kiszaladsz, és csak azt érzed, mindenkit meg akarsz ölelni. Az egész világot.
    Komolyan mondom, megéri. Olyan érzést tud kölcsönbe adni, ami felér minden elvesztegetett idővel.
    Ezek után újra kiszaladsz a színpadra, leülsz, és hangosan, dallamtalanul énekelsz egy szöveget az elmúlásról, a búcsúzásról. Akkor, abban a pillanatban semmitől sem félsz, úgy érzed, bármit képes vagy megcsinálni. A siker, a tündöklés egyszerre ér el hozzád, újabb erőt adva a folytatáshoz.
    Ez az ünnep rólad szól, hogy megtapasztald, milyen érzés együttesen győzni. Milyen érzés hirtelen nem csak magadat érezni, hanem azokat is, akik körülvesznek. És hidd el, ez egy olyan emlék, amit sokkal tovább fogsz megőrizni az emlékezetedben, mint a dolgozatok tömkelegét, vagy a folytonos idegeskedést. Ezért megküzdöttél, ezt megérdemelted. Mindenestül.

    (Vajda Emese 13.A)


    Szalagtűző - 2011




  • 2011.09.22-én került sor a Diáktanévnyitóra.
    Nagyon sok program közül lehetett válogatni, mindenki nagyon várta ezt a napot, és nem csak azért mert nem volt tanítás.

    A mi osztályunk, azaz a 11.B bemutató órán vett részt a 8. osztályos tanulókkal. A "kicsik" angol órára ülhettek be, és ők is bekapcsolódhattak a munkába.

    Ezután hozzá is kezdtünk a főzéshez. A cél: paprikás krumpli.
    Beni volt a főszakács, aki szorgoskodott a bogrács körül, illetve a kuktái segítségével készítette el.

    Közben már elkezdődtek a programok is. Élőben végignézhettünk egy nagyon komoly kosárlabda mérkőzést. Ezzel egy időben zajlottak focimérkőzések is.

    A sorban az elsősavató következett, a 9.tanulók fogadalmat tettek, hogy hűséges diákjai lesznek a Dienesnek.

    Ezután szebbnél szebb kutyák sorakoztak fel gazdáikkal az iskola első udvarán. Alig várták, hogy megmutathassák tudásukat a jelenlévőknek. A jól szereplő kutyák megkapták gazdijuktól a dicsérő szavakat, jutalomfalatokat és büszkén vonultak le a „színpadról”.

    Közben már megfőtt a mi ebédünk is, és neki láttunk elfogyasztani. Meg kell hagyni nagyon-nagyon finom volt.

    Hogy ez a nap még emlékezetesebb legyen a Dienes Band csodálatos hangulatot varázsolt a több száz fős diákseregnek. Mindenféle sláger hallható volt, még a ""Mizu" is. Két jelentkező lány, személy szerint Krekk Klaudia és Kádár Barbara 11.A osztályos tanulók is énekeltek nekünk.

    Személy szerint és a 11.b osztály nevében is elmondhatom, hogy egy nagyon jó napot tudhatunk magunk mögött! Köszönjük Tanárainknak, a szervezőknek és a többi résztvevőnek is!

    (Demeter Evelin 11.B)

  • 2011. október 6.-án iskolánk ismét megtartotta a megemlékezést az Aradi vértanúk kivégzésének alkalmából.
    Eddig minden évben az iskolában tartottuk a megemlékezést de ez évben rendhagyó módon a debreceni Hősök temetőjében került sor a megemlékezésre és a mi osztályunk (13.A) kapta azt a megtiszteltetést, hogy a megemlékezést megszervezze és lebonyolítsa.
    Lázasan készülődtünk, gyakoroltuk a versek felolvasását, hogy minél szebb és emlékezetesebb legyen a műsor. A szereplők közül mindenki nagyon jól érezte magát, a nem kicsi lámpaláz ellenére.
    Nagyon jó ötletnek tartottuk, hogy a temetőben kerül sor a megemlékezésre, mivel így sokkal hangsúlyosabb és szebb volt a megemlékezés. A gimnázium és a szakkápző tanulói egyaránt jelen voltak a műsoron.
    A megemlékezés végén az Igazgató Úr egy koszorút helyezett el a műemléknél és ezzel zárult a műsor.
    Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak emlékezetes nap marad ez és véleményem szerint minden évben lehetne a Hősök temetőjében tartani a megemlékezést, amennyiben ez lehetséges.

    ( Zöldi Edina 13.A )




Iskolaújságunk,
a PEPITA
utóbbi években megjelent számait
innen lehet letölteni